Primerose: Táncot jár a szél

havas a táj fehérbe öltözött

lelkembe mégis a tavasz költözött

szememben ébred meleg barna szemed,

rajtam pihen simogató kezed

míg szavad számra suttogod

csacska szívem dobban egy nagyot

gyorsan ver szerelmesen

megpihen a kebleden

még az esti csók íze is piroslik a számon

de én már a reggel hevét várom

s kint a csendes udvaron

táncot jár a szél a havon

hirtelen el fog és éget a vágy

ajkadra vágyom mely édes és lágy

és erős férfi karod...

ahogy testem köré fonod

suttogó hangod kinyitja lelkem

tenyered nyomán virágzik testem

s kint csak hullanak a pelyhek szakadatlan

bent izzik a szobánk virágzó tavaszban

Primerose: Maradj velem

Édes hangod elvarázsol,

itt szól bennem lehetsz bárhol.

Harmat cseppek csilingelnek,

mikor megmozdul a nyelved.

A legszebb bimbó szirmát bontja,

ha a nevem, szád kimondja.

Ó, és drága ölelésed,

az elmúlás is újra ébred,

hogyha karodba borulva,

rád fonódva mint az inda,

csókod oltja szomjas ajkam,

nincs olyan , hogy abbahagyjam,

azt kívánva egyre-egyre,

repülve a fellegekbe,

Ez ajándék örök legyen,

maradj velem! Maradj velem!

Chicago - If you leave me now

JENS AUGUST SCHADE: A ládikó /Chatollet/

A daloló lakkmadarak a ládikón,

a rejtelmes kínai napfényistenek,

kik önmagukról festegetnek képeket,

s mintha évezredek kelnének tőlük dalra bennem,

oly élővé lesz minden itt,

ülök csak s bámulom a ládikót,

mely zenélni kezd hirtelen

s kinyílik,

s látom, Kína mindahány istene

kórusba kezd bele

köröttem itt

s gyerekes nyugalommal énekel.

JENS AUGUST SCHADE: A csodálatos váza /Den vidunderlige vase/

A csodálatos váza - az időtlen szöcskével,

amelyik ugyanegy helyen áll napra nap

a sötétzöld fűben. Mögötte meg a hold

s egy sötét kicsi templom. Mily szívesen ülnék ott,

ha álmodva a képbe beletűnhetnék magam is -

nézném a zord vidék aprócska házain

a fénylő holdsugárt. S hallgatnám hangjait

a reszkető tücsök halhatatlan dalának.

Joe Cocker - Unchain My Heart

Jagos István Róbert: Óvatosan

Altass el, kérlek.

Vigyél távoli álmokba.

Ne lássam a mára sütött nap sugarát.

Ölelj át, kérlek,

S hagyj pihennem,

Ahogy Isten hagyja haldokló angyalát.

Fektess puha felhők közé,

Öled szerető fészkébe,

Fonj örök álmot szemem köré,

S tegyél le

(óvatosan)

A világ szélére.

Ady Endre: FÉLIG CSÓKOLT CSÓK

 

Egy félig csókolt csóknak a tüze

Lángol elébünk.

Hideg az este. Néha szaladunk,

Sírva szaladunk

S oda nem érünk.

Hányszor megállunk. Összeborulunk.

Égünk és fázunk.

Ellöksz magadtól: ajkam csupa vér,

Ajkad csupa vér.

Ma sem lesz nászunk.

Bevégzett csókkal lennénk szívesen

Megbékült holtak,

De kell az a csók, de hí az a tűz

S mondjuk szomorún:

Holnap. Majd holnap.

Ady Endre: VALAKI, VALAKI EMLEGET

 

Valaki, valaki most emleget,

Mert nagyon könnyezõ vagyok

S elõttem párisi utca-ormok

Hasogatják az eget,

Szelíd kárpitját a nagy égnek.

Vidám legények

Jönnek dalolva

Sötét utcáknak mélyirõl.

Gondolkozom: kirõl, mirõl,

Mikor, mindegy.

Valaki, valaki most emleget...

Merre megyek,

Van-e út az utca-mélytõl

Föl a hasogatott égnek?

Még sokáig kisér az ének

S én botorkálok tovább,

Keresem, aki emleget,

Keresem lelkemben azt,

Akiért érdemes volna

Így élni búsan és loholva

Sötét utcákról nézve az eget.

Valaki, valaki most emleget,

Valaki szán,

Valaki szánja

Azt, ki Páris sötét utcáira

Dobva nézi, kivánja

Az eget

S akit megríkat az az ének,

Melyet dalolnak

Éjszakában vidáman veszõ

Rongyos, de társas legények.

Valaki, valaki most emleget,

Mert nagyon könnyezõ vagyok

S elõttem párisi utca-ormok

Hasogatják az eget.

Sasha - I Feel Lonely