Nagy István: Virágzó almafák (1910.körül)
mikor szerelmet súg fülembe szád
virágba borulnak az almafák
Mondd Kedves, ugye érzed az illatát?
Közben karod, mint selymes barka ág
átölel, s ahogy a szád közel,
lassan ajkad ajkamhoz ér ,
S a szó hosszú csókba tér,
lelkem nyílik ,s mit csak érezhet ember
fel ér az egész világegyetemmel.
S már nem kell szó szemünk beszél
Ahogy a szíved- szívemben zenél
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése