Tudod, arra gondoltam,
hogy életében az ember
a tiszta szívéből kevésszer szeret,
és többször köt üzletet,
üzletet köt, közben úgy tesz,
mint aki nagyon szeret,
talán a tradíciók,
talán mert szereti szebbnek tudni,
a dolgait szebbnek mutatni,
hozzá az üzlet nem méltó,
mégis üzletet köt,
miközben titkolja a tényt maga előtt is,
pedig üzletet kötni nem bűn,
az is lehet nagyon tisztességes,
csak a törvényeit kell betartani,
könnyebb, egyszerűbb sokkal,
mint a játszott szeretet
erőltetett szabályait,
tiszta lapokkal kell játszani,
nem szabad a másik felet megtéveszteni,
és nem szabad a színlelt szeretet
mesterkélt szirmaival leplezni,
hogy a szeretete mély és igaz,
sokszor maga is elhiszi,
pedig az ilyen üzlethez elég az őszinteség,
és a kölcsönös szimpátia,
akkor még ügyvéd se kell hozzá,
ahol az nincs,
ott a bizalmatlanság hamar felüti a fejét,
mi lesz, ha a másik megszegi a szerződést,
ha a szabályokat felrúgja,
az is fontos, hogy milyen a múltja,
a tiszta múlt nagyobb
esély a biztonságra,
még azt mondja, szeretlek,
s a csalásra keres bizonyítékot közben,
sokszor köt üzletet érdekből,
kevésszer szeret tiszta szívből,
de akik úgy szeretik egymást,
teljes szívükkel, és teljes lelkükkel,
azok rendíthetetlenek a bizalomban,
mert a szeretetnél nincs ragyogóbb,
nincs bizonyíték megbízhatóbb,
minden, ami megzavarhatná csak olyan,
mint egy haszontalan,
kihajításra ítélt tárgy,
nem saját biztonságra vágyik,
elég tudni a másik biztonságát,
ha ketten szeretik egymást,
akkor a napsütéses oldalát mutatja,
és a másiknak is csak azt látja,
minél mélyebb lesz a gyökér,
a szeretetnek a gyökere,
minél jobban behálózza az egészet,
az árnyékos annál kevesebb lesz,
több lesz a vállalható rész,
mire átjárja az embert a szeretet,
a sötét rész úgy elszáll,
mint napsütésben a hajnali pára.
2009. május 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése