és a lelkiismeretem sem bánt,
szerenáddal emlékezem rád,
angyali üdvözletet küldök hozzád
Átlebegtem pár éven nélküled:
szomorú mesék a sorsom útján
Hullócsillagok kelnek útra,
mély titkokat álomba bújtatva,
fekete árnyakba belenémulva
Kezed oly árván hagyott, mint
hulló levél az őszülő fákat
Messze mélyről hallom hangod
Dallammá érik bennem némaságod
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése