Primerose: De jó volna

Azon gondolkozom,
csendes kis Patakom,
ha szél lehetnék hajnalig,
végig fújnám partjaid!
Lágyan fodroznám a széled,
csillogjon hát drága fényed.
De, ha volnék aranyhal,
ki úszkálhat a patakkal,
Azt volna csak jó megérni,
bensődben vígan élni!
Felhő, ha lehetnék, sötét fergeteg,
szakadnék minduntalan, hogy részed legyek.
Vagy csak kavics, pici,apró, lábadnál,
mivel, akkor, egyfolytában átfognál!
Simogatna kristály vized,
fényesre mosná e bús szívet.
Szebb volna az, minden másnál.
Ha akarnál, mindig látnál.
Ölelgetnél selymesen.
De jó volna Kedvesem!